Y U no understand!?

(via dundermuffinpaperco)

mivoltmaaneten:

széles gábor és én

meglehetősen zavarba ejtő élmény volt tegnap meghallgatni szélest, ahogy fiatal és sikerre éhes corvinusoknak mesélt az üzleti élet nagy titkairól. van ez a rajongásom az olyan programok iránt, amikor a meghatározó döntéshozók hasonlóan barátságos és veszélytelennek gondolt légkörben eltunyulnak, és feszengés nélkül mesélnek arról, hogy mit gondolnak a világról meg hogy mi mozgatja őket. máig meghatározó élményem például matolcsy emlékezetes tavalyi simplicitys előadása, amit volt szerencsém élőben meghallgatni, és igazából csak akkor realizáltam, hogy _tényleg_ egy olyan gyakorló elmeháborodott vezeti itthon a gazdaságpolitikát, aki még egy rejtő regényből is gyanúsan kilógna. 

éppen ehhez képest volt zavarba ejtő a széles, mert persze meglehetősen masszív előítéletekkel mentem oda,  hogy egy a kommunizmusban magát tisztességtelen eszközökkel megszedő, majd a rendszerváltás után a politikai kapcsolatait ügyesen felhasználó oligarchiával fogok találkozni, aki emellett még fenntart egy vállalhatatlanul buta és aljas sajtóbirodalmat és mindenféle nyilvánvalóan gyanús dörgölőzésre hajlamos a jelenlegi kormány körül, csak hogy a cégbirodalmát növelje, na mindezek az előítéletek tökéletesen igazolódtak is, mégis valahogy a végére egész megkedveltem ezt a tokás tőkést. 

az első amúgy ami feltűnt, az éppen az volt, hogy mennyire egy masszív hústoronyról van szó, valamiért a hazai nagyvállalkozók hajlamosak a jabbaszerű megereszkedésre (simicskáról persze nem tudni ezt, de még a nyerges is mindig ilyen nyakasnak tűnik a képeken). ami amúgy igazán megkapó volt az egészben és amiért végül írok róla, az az a fajta reflektálatlan őszinteség volt, amellyel széles végigtekintett a saját vállalkozói múltján és ebből próbált meg tanulságokat levonni. nagyon szép példája ennek, ahogy három korszakra osztotta eddigi harminc évét és mindegyikből kiemelt egy kulcselemet, hogy akkor épp miért lehetett egy vállalkozó sikeres. a rendszerváltás előtti 10 évben például azért ment neki jól, mert akkor még a tudáskincs volt a meghatározó, ez pedig többek között azt jelentette, hogy olyan helyen dolgozott, ahol hozzáfért embargós eszközökhöz, melyek a magyar piacon amúgy nem voltak fellelhetőek és ezeket le tudták másolni. mindezt a legnagyobb nyugalommal, némi elégedettséggel a hangjában. még ennél is beszédesebb volt a 1990 és a kétezres évek közötti évtized receptje: ekkor bizony a politikusokhoz fűződő kapcsolati tőke számított. ennyi, erre ezt a harminc másodpercet szánta, még csak egy félmosoly se jelent meg a szája szegletében, a kilencvenes években az volt sikeres vállalkozó, akinek megfelelő kapcsolati rendszere volt a politikai döntéshozókhoz. ő sikeres vállalkozó volt. szillogizmus vége. a harmadik korszak nem túl érdekes, ezt a multik bejövetele jellemzi, de a negyedikre, amelyik éppen mostanában kezdődik, érdemes még kitérni kicsit, mert itt fogalmazódott meg az este legfontosabb tanácsa a fiatal corvinusos vállalkozójelölteknek: menjenek külföldre. minél előbb, mert ebben az országban nem lehet vállalkozni, hiányzik a középvállalkozói réteg, amely eltartaná a kicsiket, így nincs értelme az egésznek. aztán persze rövid kitérő arról, hogy majd a szívük idővel úgyis hazahozza őket,de ez minimálisan sem volt meggyőző és ezt ő is pontosan tudta, nem véletlen hogy az előadás során aztán már csak a tanács első fele tért vissza többször is: aki vállalkozni akar, annak bizony távoznia kell az országból, mert itt most 10-20 évig egész biztos, hogy nem lesz semmi.

ez volt a fő keret, melyhez aztán adalékként csapódtak olyan kérdések, hogy ő például milyen gazdaságpolitikát folytatna vagy hogy szerinte például mi a siker titka (:D). viszont volt még két részlet, amire érdemes kitérni. egyrészt őszintének tűnt a csalódottsága, amikor a fidesz gazdaságpolitikájáról volt szó. széles saját elmondása szerint a választások előtt végigturnézta a vidéket (a vidéki emberek a visszajelzések alapján máig nem felejtették el azt, amit akkor mondott nekik!), másrészt rendszeres vendég volt irodájában orbán, akivel sokat beszéltek gazdasági kérdésekről. ez a megnyert választások után azonnal véget ért, azóta elmondása szerint nem beszélt orbánnal gazdasági kérdésekről és csak véletlenül futottak össze rendezvényeken. orbán ugyanis szerinte körül lett véve és megközelíthetetlen most ilyen kérdések kapcsán, és bár neveket nem említett, de nyilvánvaló volt, hogy a nyerges-habony-századvéges körre gondol, miközben a jelenlegi gazdaságpolitikát többször nevezte tragikusnak. 

szintén zavarba ejtő pontja volt a koraestének, amikor az egész rendezvény végefelé széles elkezdett arról beszélni, hogy miért tarthatatlan az egykulcsos szja és hogy mennyire sok a szegény ember észak-kelet-magyarországon, kikkel valamit sürgősen tenni kéne. elég feszengős volt a szituáció, hiszen a fiatal corvinusok ide a sikeres vállalkozások biztos receptjéért jöttek és nem azért, hogy az egyik leggazdagabb magyar vállalkozó egy a közeljövőben lehetségesen bekövetkező vérfürdő víziójával riogassa őket. amúgy is többször előjött ez a vonal, beszélt a tragikus és tarthatatlan földbérlet pályázatokról is, melyeket majd évtizedek munkája lesz helyrehozni és nagyon sokat kapott az elmúlt 20 év összes pénzügyminisztere is azért, mert egyáltalán nem értenek a szakmájukhoz.

a leginkább weird rész amúgy az volt, amikor szóba került a médiabirodalma.a magyarhírlapnál és az echo tvnél butább, korlátoltabb, uszítóbb és ocsmányabb sajtótermék tényleg nem nagyon készül ma az országban legális keretek között, ezért volt megdöbbentő, hogy széles mennyire rezzenéstelen arccal tudta mondani, hogy neki ezek finanszírozása havi 40-50 milliós mínuszt jelent, de hogy ez egy elkönyvelt veszteség, számára ezek fenntartása amolyan misszió, ezek által ő ugyanis elsősorban tanítani akarja az embereket. az echo tv-t külön ki is emelte, mint ami egy a közösségért hozott áldozat a számára, egyszerűen keresett annyit, hogy évi félmilliárdot bukjon azon, hogy cserébe az embereket tanítja és felvilágosítja a világ dolgairól. ugye arról a tévéről beszélünk, ahol szaniszló ferenc bayer zsolttal és kerényi imrével osztozik a műsoridőn, így ez annyira szürreálisan értelmezhetetlen rész volt, hogy még mindig nem teljesen hiszem el, hogy azt hallottam, amit.

szóval a vége az lett, hogy tényleg összezavarodtam: adott ez az óriásvállalkozó, aki rengeteg alighanem kétes és nehezen védhető húzással kiépített egy cégbirodalmat, miközben elég könnyű volt elhinni neki, hogy tényleg érdekli mondjuk az, hogy mi történik a videotonnál dolgozó tízezer emberrel és hogy őt tényleg foglalkoztatja, hogy bővül-e a magyar gazdaság. azt a fajta szerethető oligarchia figurát hozta, akiről még csak azt sem hiszem, hogy pózolásból vagy kétszínűségből hozta volna tegnap a lelke mélyén megmaradt proli figuráját, ebben a közegben ez nem csak hogy felesleges volt, hanem még talán némi visszatetszést is keltett. egyszerűen miközben összeszedte a maga sok milliárdját, alighanem nem szakított meg minden szálat a valósággal és pontosan látja, melyik az a piac, amelyiken keresett eddig és amelyiken keresni szeretne a jövőben is. asszem ez az a vonás, amelyik teljesen hiányzik a mostanában őt a gazdasági döntéshozatalból teljesen kiszorító oligarchiaréteg gondolkodásából, de lehet hogy csak a kevés alvástól vagyok ma ennyire szentimentális

ja és a képnek semmi köze semmihez

ftskaitlynn:

Our world is a scary, scary place. I will never understand why things like this have to happen. My thoughts and prayers go out to all those lives lost last night at the Aurora midnight premiere of The Dark Night Rises and their families.

(via pikachica)